Sasfészek

Így a nap végén úgy érzem, hogy jól döntöttünk, amikor az előzetes tervet felrúgva először átmentünk Németország területére, Berchtesgadenbe, ahol megnéztük Hitler bunkerét, és kedvenc nyári nyaralóját. A Sasfészek 1834 méter magasan van a hegy csúcsán.

Gépkocsival egy picit nehezen találtuk meg az utat a parkolóig, ugyanis elterelés volt. A nagy parkolótól buszok indulnak félóránként, a visszaútra a fenti parkolóban időpontra kell a jegyellenében helyet foglalni.

A 2009 év buszaival, melyek kitűnő állapotúak mehetünk fel.

Hát én elengedtem egy tréfát miközben tempósan haladtunk fel a szerpentinen. Az egyik hajtűkanyar után hatalmas durranást követően, mellyel egyidőben mi akik a hátsó futómű felett ültünk egy ütést éreztünk a padlón, a busz belassult, majd a pilóta óvatosan tovább ment a keskeny emelkedőn egy kiállásra alkalmas helyig, hogy el tudják kerülni a mögöttünk lévő buszok. Rövid telefonos értekezés, busz alá tekintés után 2-3 percen belül ott volt értünk a másik busz, aki tovább vitt bennünket. A hátsó híd egy kitámasztó rúdja törött el. Míg én a barátokat szóval tartottam a buszon és mosolyra fakasztottam őket, addig a mögöttünk lévők arcára fagyott a mosoly a kisegítő busz érkezéséig.

Főleg egy idősebb távolkeleti Úr volt az, aki nem tudta levenni rólam a szemét, s később a liftben is összeakadt a tekintetünk.

A fenti parkolóból, amely 1700 méter magasan van, egy alagútban kell elmenni a polírozott réz liftig, ami 124 méterrel magasabban fekvő Sasfészekbe visz. A liftben nem hagytak megszólalni, hátha itt is a gondolat valóságot teremt.

Felérve a felhős, párás idő ellenére parádés kilátásban volt részünk. A fotók nem tudják visszaadni az élményt, azt látni, átélni kell.

Visszafelé a lift helyett a felső parkolóig a gyalogösvényt választottuk, megérte.

Jó választás volt a hétvégét itt kezdeni, így utólag a mai nap legmelegebb, legtisztább időjárását fogtuk ki.

Innen Salczburgba utaztunk, ahol a városnézést egy hírtelen jött felhőszakadás akasztotta meg, szerencsénkre mi ekkor éppen a Dómban voltunk, s csak arra lettünk figyelmesek, hogy hírtelen özönlenek be az emberek.

A városnézés végefelé egy diákzenekar koncerjét élvezhettük.

Kellemesen elfáradva vettük célba a szálláshelyünket, Raurisba.